OLVASSA EL!

- Rendelés helye, címe.                          . - Rendelési időpontok.                           . - Terápiás órák gyakorisága, a terápiák .      átlagos időtartama                            .      (hány hétig-hónapig tarthat).            . - Óradíj  és kedvezmények.  Akciók.        . - Az első találkozás, az első óra.             . - Időpont lemondásának szabálya.       .       tovább

MIÉRT ENGEM VÁLASSZON

• Magas és kontrollált szakmai színvonal
• Bejelentkezés, időpont egyeztetés telefonon bármikor, minden nap (hétvégén és ünnepnapokon is) 8.00 - 21.00 óra között: +36 70 215 5455
• Akár munkaidő utánra, vagy szombati napokra is kaphat időpontot
• Bizalmon alapuló négyszemközti beszélgetésekre is lehetőség
• Lehet párterápia (beszélgetés hármasban)
• Pontos időbeosztás, várakozás nélkül, időpont egyeztetés alapján
• Egyénre szabott, személyes igényekhez alkalmazkodó kezelések
• Média referenciák: Pl: TV szereplések, szakértések, rádió szereplések, interjúk, könyvek, sajtóban cikkek, interneten írásaim

A korai magömlés a férfiak leggyakoribb szexuális gondja. A korai magömlés tünetként gyakoribb, mint a merevedési zavar. A korai magömlés leghatékonyabban szexuálterápiás módszerekkel gyógyítható, mivel a korai magömlés hátterében kb 90 %-ban lelki, szorongás, előrevetített kudarcfélelem, megfelelési kényszer, vagy rejtett, ki nem mondott párkapcsolati zavar húzódik meg. A korai magömlés már nem csak átmenetileg, gyógyszerekkel kezelhető. A korai magömlés szexuálterápiával véglegesen megoldható. Olvassa el a többi cikkemet is ebben a " korai magömlés " menűpontomban! 

A korai magömlés problémájának megoldására analitikus, viselkedésterápiás, tranzakcióanalitikus (párkapcsolati) és kognitív terápiák kombinációját alkalmazom, egyénre szabottan. Az alábbi esetismertetés csak egy kognitív szelet a szexuálterápiás lehetőségekből.

A dolgozat szakemberek számára készült

Korai magömlés-es férfi kognitív- és viselkedésterápiája


VIKOTE pszichoterapeuta képzés

IV. félév, 2007.

Gyakorlatvezető: Dr. Simon Lajos egyetemi docens



1. Bevezetés

Bár a legtöbb pszichoterápiás iskola azt mondja, hogy a terápiás technikákat külön, tisztán alkalmazzuk egy-egy esetben, a klinikai tapasztalatomban gyakran elkerülhetetlen, hogy ezeket tudatosan, párhuzamosan integrálva alkalmazom. A gondolataimban a különböző modellek nem zárják ki, hanem jól kiegészítik egymást.
Egy ilyen esetet választottam ismertetésre, ahol a viselkedéstechnikás módszerek (pl az elszorításos technika) nagyon jól megerősíti, alátámasztja a kognitív átstrukturálást.

2. Első interjú

2.1. Első benyomások

Telefonon kért sürgősen időpontot egy fiatal férfihang. Nevezzük Péternek. Azért engem választott, mert az interneten szimpatikus volt a hozzáállásom... Magánrendelőmben történt első találkozásunkkor egy 27 éves fiatalember jelent meg öltönyben, nyakkendőben. Mintha komolyítani, vagy esetleg felnőttesíteni szerette volna magát? Céltudatosan, lényegretörően beszélt, de egyben irányítani is akart.

2.2. Anamnézis felvétele

Csak a legfontosabb adatok: Értelmiségi családban nőtt fel egy kisvárosban 2 évvel fiatalabb húgával. 18 éves koráig otthon lakott. Mezőgazdasági (mérnöki) egyetemet végzett. Házassága nem volt, gyereke nincs. 3 éve élettársával, Gizivel él együtt, aki évfolyamtársa volt az egyetemen. 6 éve járnak együtt. Budapesten, a kliens (Péter, továbbiakban P) saját lakásán laknak kettesben. P-nek középiskolában fél évig volt egy tapasztaltabb barátnője. Vele vesztette el a szüzességét. A fél év alatt néhányszor volt korai magömlése, de ez megoldódott. Nem tulajdonítottak ennek különösebb jelentőséget. Gizivel szinte az elejétől, hol súlyosabban, hol kevésbé súlyosan, de felléptek a korai magömlés problémái. Ezt Gizi szóvá tette.
P: A büszkeségem nem engedte, hogy segítséget kérjek. Mások elől titkoltam.
T: Tehát, ha mások tudnának problémájáról, akkor ez bántaná büszkeségét.
P: Igen, ilyen érzést váltana ki bennem. Mert ezt hibámnak, gyengeségemnek tartom. De így is szégyenlem.
Ha nem is egyszerű módon, de elfogadta próbaértelmezésemet, hogy a szituáció, olyan gondolatokat ébreszt, mely kellemetlen élményeket kelt és titkolózáshoz vezet.


2.3. Diagnózis felállítása

Az első tengely egyértelműen ejaculatio praecox. Általánosságban önértékelési zavart nem tapasztaltam. Büszkén beszélt munkájáról, lakásáról. A nárcisztikus vagy perfekcionista-maximalista személyiségzavar felmerülhet, de egyelőre nyitva hagyom ezt a kérdést.

2.4. A terápiás módszer kiválasztása

Mivel a 2.2.-ben leírtakhoz hasonlóan tettem kísérletet a kognitív terápiás gondolkodás tesztelésére, és ezeket P elfogadta, a kognitív pszichoterápia mellett döntöttem, kiegészítve viselkedésterápiás elemekkel. Ezeknek a lényegét megbeszéltem P-rel.
P: Ezek szerint két irányból is támadunk és nem tud menekülni a "gyorstüzelőm”. Megértette P, hogy sok múlik az ő aktivitásán, együttműködésén és házifeladat megoldó hajlandóságán.

2.5. Terápiás célok

- Feltárni az okokat, mind az életében , mind gondolkodásában.
- Ezeket feldolgozni, módosítani
- Elfogadható szintre emelni a magömlés kontrollját a legtöbb helyzetre.
Ez utóbbi pontban kezdetben irreális vágyai voltak P-nek: Határozzuk meg időben: 10-20 perc minimum. Ezt nem fogadhattam el. Azt fogalmaztuk meg, h az a jó időintervallum, ami Gizinek is jó. Ez lehet 2 vagy 8 perc is.

2.6. Terápiás keretek

Heti 1 alkalommal tud jönni P. 50 perces órák lesznek. 6 alkalom után újrabeszéljük, hogy mit értünk el, milyen nehézségek maradtak. Ritkíthatjuk a találkozásokat. Összesen 12-13 órát tervezünk. A titoktartás hármas körben vonatkozik ránk, beleértve Gizit is. Vele mindent megbeszélhet, sőt számítunk a segítségére. Olyan, mint egy "kvázi” párterápia. Átgondoltam, nem szól-e több érv a párterápia mellett. Úgy döntöttem, a kognitív hangsúly miatt maradunk az egyéni terápiánál. Ez a pszichoterápia elsősorban nem Masters és Johnson féle viselkedésterápia lesz.

2.7. DAS skála felvétele

P kijelentette, nem hisz a tesztekben. Ennek ellenére a 2. találkozásunkkor – mely még strukturájában az első interjúhoz tartozott - együtt kitöltöttük a DAS kérdőívet. Jeleztem, hogy ezt majd a terápia végén is ki kell tölteni.


3. Első terápiás ülés

3.1. Tünetelemzés

Megállapodunk, hogy ma dupla órát tartunk, olyan sok a napirendi pont.

T: Emlékszik, hogy mikor észlelte a korai magömlés problémáját legelőször?
P: 17 évesen, gimnáziumban volt egy egy évvel idősebb, szexuálisan tapasztalt barátnőm, Ági. Fél évig jártunk, de már az első hét után lefeküdtünk. Én szerelmes lettem, szerintem ő nem. Rendszeresen, kb 2-3 naponta együtt voltunk náluk. Kb 3 hónap múlva éreztem, hogy lerövidül a magömlésig eltelő időszak. Úgy tűnt, ez Ágit nem zavarja, nem is beszéltük meg.
T: Nem tudja ezt a tünetmegjelenést valamilyen történéshez, érzelmi, körülményekbeli, stb változáshoz kötni?
P: Semmi. De mintha elvágták volna, egy hónap után elmúlt. Pedig szeretkezéseink gyakorisága, önkielégítéseim sem csökkentek. Erről olvastam ....A kapcsolatunknak azért lett vége, mert Ágiék elköltöztek egy másik városba.
T: Ezek szerint lehetségesnek tartja, hogy a tünet megjelenése és elmúlása nem hozható kapcsolatba semmilyen történéssel, gondolattal.
P: Igen, ezt most így látom. De most Gizivel teljesen más a helyzet. Vele kezdetben ritkábban, majd utóbbi egy évben rendszeres a korai magömlés. Ezen már a szeretkezések és önkielégítések sűrítésével sem tudok segíteni. A második menetek sem jobbak lényegesen. Esetleg, ritkán ilyenkor a merevedés is alábbhagy. Egy tényező van, ami segíteni szokott, ha spiccesre iszom magamat. ....
T: Mit gondol, ez mit jelent?
P: Semmi képpen sem azt, hogy biológiai problémám lenne. Sőt az alkohol az oldottság, játékosság irányába hat.
T: Tehát azt gondolja, ha oldottabb a szexben, ez mérsékli a tünetet. Erre még visszatérünk...
T: Mennyire korai?
P: Mondhatni gyorstüzelő lettem. Behatolás után 1-3 perc. Néha leállásokkal, aminek Gizi nem örül. Így neki ezen a módon nagyon ritkán van orgazmusa. És ezért neheztel.
T: És maga mit érez?
P: Tehetetlen düh magam iránt és bűntudat.
T: Ez olyan, mintha arra célozna, hogy aki az ágyban nem teljesít, arról ő maga tehet.
P: Hát ki más? ....

Az első interjúban és az első terápiás ülésekben még több a direkt kérdés a szókratészi dialógusokhoz képest. Ez azért fontos a számomra, mert az elején "képbe kell kerülnöm”, azaz rövid idő alatt a lehető legtöbb információt meg kell szereznem. Az anamnézisből azt emelném ki, hogy a kliensnek volt egy pozitív példája korai kapcsolatából, hogy "kijött” a tünetéből, valamint az 1-3 perc közösülés "csak” relatív korai magömlésnek tekinthető.


3.2. A kognitív terápiás alapfogalmak és elvek tisztázása

Hogy továbblépjünk és közös nyelven beszélhessünk, valamint házi feladatokat adhassak, a fogalmakat és a kognitív mechanizmusokra példákat mutattam és magyaráztam idő szűke miatt.
....P: A pettingnél nincs baj. Előjátékban magabiztos vagyok és nincs korai.
T: Tehát, ha az a gondolata, hogy biztonságban van, akkor magabiztosságot érez és nincs tünet. És ha behatolásra kerül sor?
P: Akkor nagyon ellentmondásos gondolatok árasztanak el. "Ez a világ legjobb dolga, dugni. De mi lesz, ha páromnak nem lesz jó, mert nekem koraim lesz?”
T: És mit érez?
P: Kontrollálhatatlan gyönyört a farkamban ill az egész testemben és szorongást egy lehetséges kudarc miatt.

Továbbiakban tudatosítjuk együtt a negatív automatikus gondolatok és a belőlük fakadó érzelmek, tünetek összefüggését. Megpróbáljuk %-osítva súlyozni őket konkrét esetekben.


3.3. Padesky 7 oszlopos elemző módszere

Rátérünk Padesky 7 oszlopos módszerére, mert látszik, hogy ezt a kognitív szemléletet a kliens szinte logikai játéknak veszi – jó értelemben. Két eseményt konkrétan végigelemeztünk. Ebből az egyik:
Időpont 5 éve, esti szeretkezés otthon megszokott, nyugodt körülmények között
1. Szituáció: Szokványos készülődés szeretkezéshez, előjáték (minden rendben, (cunnilingvációs orgazmussal), behatolás
2. Negatív automatikus gondolat: "Ha nem elégítem ki közösülés közben (is)
Gizit, akkor nem vagyok igazi férfi.
Vagy azt gondolja, nem szeretem, nem kívánom”
3. Érzelmek, tünetek: szorongás 80%, önmaga felé düh 70%, 2 perc múlva magömlés.
4. Alternatív magyarázat: 4 napja szeretkeztünk. Foglalkoztat egy munkahelyi probléma.
5. Új reakciók: magabiztos cselekvés, másképp (is) bizonyítom szerelmemről Gizit.
6. Mi támasztja alá: nem először fordul elő. Múltkor Gizi tényleg dühös lett.
7. Mi mond ellent: Semmi, vagy hogy néha spiccesen sikerül 8-12 percig.


3.4. Házifeladatok

A házifeladatok a terápiás munka lényeges elemei. Hogy minden otthoni munka áttekinthetően egy helyen legyen, javaslom, hogy nyisson egy négyzetlapos, A/4-es "Házifeladatok” füzetet. Ebben írja fel időpontok szerint rendezve a számára fontos eseményekhez fűződő Padesky táblázatot.
Ezen kívül minden szeretkezés után becsülje meg a behatolástól a magömlésig eltelő időt.
Valamint a következő pontban ismertetett squeeze technika hatékonyságát, paramétereit. Ezekről minden alkalommal beszámol és ezeket értékeljük.


3.5. Squeeze technika

A kognitív terápiát kiegészítettem a Masters és Johnson féle viselkedésterápiás elemekkel. Ennek legfontosabb részét, az elszorításos technikát részletesen leírom a csatolt dokumentumok közé. A technika rögzítő hatására alapítva alkalmas akár önmagában is arra, hogy elérjük, hogy két elszorítás közötti szükséges minimális időintervallum megnyúljon. Ennek kontrolljára megfelelő a magömlésig eltelő intervallum becslése. Mivel a technika vagy tréning első szakaszában a kliens saját magán végzi a gyakorlatokat, ez teljesen más eredményt fog mutatni, mint "élesben”, azaz előjáték és közösülés közben becsült időintervallum.


3. 6. A behatolástól a magömlésig eltelő időintervallum rendszeres becslése

A tényleges közösülések időintervalluma a tényleges mércéje a terápia hatékonyságának. Ezt minden közösüléses szeretkezéskor megbecsültettem Péterrel. Ennek változását folyamatosan követtük.



4. Második-harmadik terápiás ülés


4.1. Az esetkonceptualizálás alapjai

A terápiás beszélgetéseket Péterrel a negatív automatikus gondolatok elemzésével folytattuk. Péter eseteket, szituációkat hozott, amikor érzelmileg meg volt érintve.
Egy gyakrabban előforduló szituáció:
0. 1 hónappal ezelőtti szeretkezésre készülés
1. Szituáció. Meghitt háttérrel előjáték, majd közösülés
2. NAG: Ha a páromtól megvonok valami jót, akkor gonosz vagyok.
Rosszakaratú ember vagyok. Bántom, frusztrálom a páromat...
3. Érzelmek, viselkedés: Haragszom magamra. Bűntudatom van. Bekövetkezik a korai magömlés.
4. Alternatív magyarázatok: Stressz a munkahelyen, megszoktam a párom ezért újítani kellene a szexben.

T: A NAG-ok hátterében milyen hiedelmek húzódnak meg?
P: Hogy rossz ember vagyok. Legalább is Gizihez. Agresszív vagyok Gizihez.
Olyan, mintha büntetném őt. Persze nem tudatosan.
T: Milyen embernek tekinti magát, ha ilyen hiedelmei vannak?
P: Önző ember vagyok. Párommal szemben mindenképpen.
T: Valóban, a tünet megfosztja párját valamilyen gyönyörtől, amihez maga viszont eljut. Az, hogy "önző vagyok”, ez már az alaphiedelmekhez tartozik. Azaz egy séma. Házifeladatként bontsa ki, mi szól a hiedelmei és a séma ellen és mellette. Milyen más, reálisabb, adaptívabb hiedelmekkel lehetne ezt helyettesíteni. Ésfolytassa a hétköznapokban a Padesky módszerét.


4.2. Gyerekkori hatások. Korai maladaptív sémák

P: Gyerekkoromban anyám gyakran rámszólt, ne legyek önző hugommal. Pedig én úgy éreztem, hogy mindenből többet kap, többet törődnek vele....Szerettem hugomat, sokat játszottunk...Mem értettem, hogy lehetnék önző vele. ....
T: Hány éves korától lett külön szobája?
P:16-17 éves korom körül , amikor nagyobb lakásba költöztünk
.T: Az önkielégítésekre hogy emlékszik vissza?
P: Kiszorultam a WC-re , vagy a fürdőszobára. Sietnem kellett. Volt, hogy rámnyitottak, ezért egy drukk is volt bennem. A koleszban később hasonló volt a helyzet. Alig lehetett az ember egyedül. 7-8 éven keresztül így maszturbáltam. Ez rögzülhetett is ennyi idő alatt. Ugye?
T: Lehetséges, mint problémájának egyik tényezője.
P: A fiúk nagy része ezzel így van, mégis áttanulják, ha barátnőjük lesz. Tehát más tényezőknek is szerepet kell játszaniuk.
T: Pontosan.
P: 2X-3X az grundon versenymaszturbáltunk korombeli srácokkal. Mindig elsők között voltam. Akkor mondták rám először, hogy "gyorstüzelő”. És akkor még büszke is voltam erre! Én hülye!
Egyébként elkezdtem magamnak az elszorításos technikát kb 2 naponta gyakorolni. Érzem, hol az a pont és hogy mikor kell megszorítanom. Megpróbálom ezzel és leállásokal 8-10 percre elhúzni az önkielégítéseket.


5. Terápia íve


5.1. Szókratészi dialógusok alkalmazása

Az első interjúban az anamnézis felvétele túl direkt volt. Sok apró konkrét kérdéssel és válasszal. Lehet, hogy ez a későbbi órákra is kihatott. Nem tudom, ezt hogy lehet kiküszöbölni, hogy az első interjú direktivitása ne hasson a példa erejével.
A Padesky modellre való rávezetés már kimondottan szókratészi dialógus formájában történt, valamint a házifeladatok megbeszélése is. A serdülőkorról is önirányítottan beszélt, alig kellett néhol irányítanom. Mindebben segített, hogy a napirendi pontok és a pszichoterápiás terv alapján Péter készült az órákra. Motivált volt és együttműködő.

5.2. Kollaboratív empirizmus


Rávezettem Pétert, hogy saját példákat hozzon és egyben ellenpéldákat is saját tapasztalataiból. Képes legyen egyszerre több szempontot figyelembe venni. Ezt saját tapasztalataimmal, véleményemmel további tapasztalati események, élmények feltárására ösztönöztem.
A konceptualizálás két sémakörre szűkítette le Péter: Egyrészt az önzősége, másrészt a félelmére, hogy a tünet miatt otthagyná Gizi.Lehet mondani, hogy házifeladatként, megbeszélte félelmét Gizivel. Mérlegelték helyzetüket. Gizi megnyugtatta, ellenérveket hoztak fel, így mondhatni "Gizi is bevonódott” a kollaboratív empirizmusba.


5.3. Lefelé nyíl módszere: hiedelmek, alaphiedelmek, sémák.

Erre mutattam példát a konceptualizálás egyik lépésének leírásánál. A NAG-ok, a köztes hiedelmek és az alaphiedelmek egy strukturális szerkezetet alkotnak. Ezek felbontása a kognitív terápiában a NAG felől halad a sémák felé. Természetesen más irányú modellben is lehetne gondolkodni.


5.4. Logikai hibák a NAG-nál

Padesky 7 oszlopos módszerében nagy hangsúlyt fektet a NAG-ok és hiedelmek logikai hibáira. Ezek tudatosítása és rögzítése segít abban, hogy a kliens megértse milyen mechanizmus vezetett a hibás gondolatokra, és ezt a továbbiakban is felismerje magán (esetleg másokban is).
Péternél segítettek a logikai hibák, hogy a maladaptív NAG-ok helyett adatívabbakat fogalmazzon meg.
"A Gizi azt hiszi, hogy nem szeretem.” –gondolatolvasás. Adaptívabb gondolat: "Gizi, gondolhatja, hogy nincs minden rendben kapcsolatunkban”
"Agresszív vagyok Gizivel” - túláltalánosítás . "Sokszor nagyon gyengéd vagyok hozzá.”
"Frusztrálom őt.” – érzelmi logika, mentális szűrő – "Van, amikor nem adok meg mindent neki.”
"Mindig ki kellene őt elégítenem” – kell állítások - "Előjátékban szinte mindig ki elégítem őt.”

Ide kapcsolom még az alternatív magyarázatok megfogalmazását. Amikor adaptívabb automatikusa gondolatokat alkotott Péter, rájött, hogy az érzelmek viselkedések szintjén is változni fog. Más magyarázatokhoz más gondolatok, más gondolatokhoz adaptívabb érzelem és viselkedés kapcsolódik. Csökkent a düh érzés Péterben, jobban tudott oldódni a szexben és így jobban élvezte azt.



6. Önállósítás, leválás


6.1. Ülések ritkítása


A terápiás szerződésben megbeszéltük, hogy az 5. üléstől elég, ha csak kéthetente jár Péter. Eddigre felkészült lesz, hogy önállóan vezesse házifeladat füzetét, azokat értékelni és elemezni is tudja. Az áthidaló időszakokban az esti órákban tömör, célzott kérdésekkel felkereshet telefonon. Ezzel a lehetőséggel nem élt Péter. Ha váratlan negatív változás van párkapcsolatában, vagy a tünetek szempontjából, kérhet rendkívüli időpontot. Erre sem volt szükség. Az önkielégítéseknél a két szükséges elszorítás közötti időintervallum meghosszabodása kb másfél hónap után kezdett határozottá válni. A párkapcsolatban több mint két hónap kellett ehhez.


6.2. Felkészítés a visszaesésekre

A közösülések hosszát becslő diagramból is látható volt, hogy a javulás nem egyenletes. Vannak megtorpanások, vannak eseti, vagy hetekre szóló visszaesések. De a tendencia egyenletes. Terápia közben mindig értékeltük és értelmezni próbáltuk a változásokat.
Javasoltam a terápia végén, hogy még kb 2 hónapig folytassa az időintervallum becslését a magömlésig eltelő időszakig. Az átmeneti visszaeséseket vegye természetesnek és elemezze ezeket.


6.3. DAS skála megismétlése

A Bums féle DAS skálát a terápia elején, és a terápia végén is kitöltötte Péter. Kezdetben Péter 16 pontot ért el az összegző skálán. Ez kissé függő-dependens, enyhe pesszimizmusra hajló állapotot mutat.
A 13. ülés után a DAS skála kedvező irányba változott, 2 pontra csökkent. Növekedett az autonómia, önbizalom, javult a hangulat.


7. Összefoglalás


Péternél bevált a viselkedésterápiás és kognitív terápiás módszerek integrált, egyidejű alkalmazása. 13 ülés alatt javult a hangulata és jelentősen megnőtt a magömlésig eltelő intervallum. Bár teljes magömlés-kontrollról nem beszélhetünk. De ez nem is volt cél. Gizi elégedett a változással Az esetek egy részében már eljut a közösülés közbeni orgazmusig.
A terápia fő irányvonalát a kognitív diszfunkciók feltárása és módosítása jelentette. A gyerekkori hatások megerősítették, hogy viselkedésterápiás technikákra is kell támaszkodnunk. Az elszorításos technika volt a legfontosabb "fogás” e téren. Emellett a házifeladatok, diagram vazetése, az önelemzés tanulása mind segítették a gyógyulást. A terápia vége óta eltelt egy hónap. Telefonon felhívtam. Az állapota stabil, nincs EP problémája. Viszont a Padesky féle módszert már nem jegyzi magában. Azt mondta, ezt a munkát gondolatban elvégzi.



8. Szakirodalom:

Buda Béla: Szexuális viselkedés. Jelenségek és zavarok – társadalmi és orvosi dilemmák (Tanulmányok), ISBN 9638089 415, Animula Kiadó, kb 1993

Judith S. Beck: Kognitív terápia: Kezdőknek és haladóknak. Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület, Bp, 2002, ISBN: 9632047842

Prof. E. J. Haeberle két e-learning kurzus alapján: Alapismeretek a szexuálterápiáról. Animula Kiadó és Magánéleti Kultúra Alapítvány, ISBN 9639410446

Molnár Tamás: A korai magömlésről. In: Molnár Tamás: Szexbajok. A szexuálpszichológus tanácsadásai, 95-100p, AAMOLNÁR Bt, 2004, ISBN 9634308775

Molnár Tamás: A férfiak leggyakoribb szexuális problémái. In: Molnár Tamás: Szexbajok. A szexuálpszichológus tanácsadásai, 87-94p, AAMOLNÁR Bt, 2004, ISBN 9634308775

Mórotz Kenéz, Perczel Forintos Dóra: Kognitív Viselkedésterápia, Medicina, Bp, 2006, ISBN 9632429664

Molnár Tamás  szexuálterapeuta szexuálpszichológus

        ^SZEXA^®

Telefonálás előtt  minenképpen olvassa el ezt: Katt ide! >>

Tovább> Hüvelyingerléses orgazmus elérése >>

Tovább> A frigiditás kezelése >>

Tovább> Vaginizmus kezelése >>

Tovább> Fájdalmas szex kezelése. Ha fáj a szex >>

Tovább> Szex vágy-hiány fellendítése >>

Tovább> Merevedési zavarok gyógyítása. Ha nem áll fel..>>

Tovább> Korai magömlés kezelése >>

Tovább> Késői (vagy elmaradó) magömlés  és ritka férfi szexzavarok kezelése >>

Tovább> Szexfüggőségek, pornófüggés.. gyógyítása >>

Tovább> Nimfománia, fehérmájúság kezelése >>

Tovább> Idősebb kori szexzavarok kezelése >>

Visszatérek a nyitóoldalra >>